Tanácsadóink javaslatai

Táplálék allergia vagy intollerancia? Mit jelent, mire vigyázzak, avagy a mentes étrend alapjai!

Turcsák Katalin Dietetikus
Turcsák Katalin Dietetikus
Táplálék allergia vagy intollerancia? Mit jelent, mire vigyázzak, avagy a mentes étrend alapjai!

Tudta, hogy a rendszeres puffadás/hasi panaszok hátterében táplálékallergia, illetve táplálékintolerancia is állhat? Mielőtt diétázni kezdene forduljon szakorvoshoz, hogy kiderüljön pontosan mi okozza a tüneteket, ugyanis két teljesen különböző problémáról van szó. A megfelelően összeállított és helyesen kivitelezett étrenddel - mind az allergia, mind az intolerancia esetén - teljes tünetmentesség érhető el. 

 

Napjainkban egyre több embernél jelentkeznek emésztőrendszeri panaszok, melyek hátterében akár táplálékallergia vagy -intolerancia is állhat. Ugyan a tünetek hasonlóak lehetnek (puffadás, hasmenés vagy székrekedés, hasi görcsök), két teljesen különböző problémáról van szó, ezért a megfelelő étrend kialakítása érdekében fontos megtalálni a kiváltó okot. Lássuk tehát, hogy mi a különbség a táplálékallergia és a táplálékintolerancia között!

Táplálékallergiáról akkor beszélünk, ha a táplálék valamely összetevőjére a szervezet kóros, fokozott immunreakcióval válaszol. Előfordulásuk hazánkban csupán néhány százalékos, azonban bizonyos esetekben súlyos tüneteket (anafilaxiás sokk) okozhatnak, ezért fontos a szakorvos által felállított diagnózis, majd ezt követően a szigorú allergénmentes (pl. tejfehérjementes) étrend. Leggyakoribb allergének a tej, tojás, szója, hal, diófélék.

A táplálékintolerancia két leggyakrabban előforduló formája: a laktóz-, illetve a gluténérzékenység. Előbbi a magyar lakosság kb. 30%-át érinti, míg a valódi cöliákia 1-2%-ot.

Tejcukorérzékenység esetén a cukorbontó (laktáz) enzim aktivitása csökken vagy teljesen hiányzik, ezért a tejcukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása után hasi panaszok jelentkeznek. Laktózérzékenység kialakulhat másodlagosan is, bizonyos betegségek vagy gyógyszeres kezelések következtében. Ilyenkor az alapbetegség gyógyításával és a bélflóra regenerálásával a laktózérzékenység megszűntethető. Fontos megemlíteni, hogy – a laktáz enzim aktivitásának függvényében – a  tejcukorérzékenységnek különböző fokozatai vannak, ezért az étrend kialakítása mindig az egyéni tűrőképességtől függ.

A gluténérzékenység (cöliákia) egyautoimmun betegség, amely a vékonybél nyálkahártya károsodásával, ezáltalfelszívódási zavarokkal és időnként egyébtársbetegségekkel jár. Nem gyógyítható betegség, azonban gluténmentes étrenddel teljes tünetmentesség érhető el. Glutént tartalmaz, ezért kerülendő: búza, rozs, árpa, tönkölybúza, kamut-búza, illetve a gluténnel „szennyezett” zab.

Gluténmentes étrendben fogyaszthatók: rizs, burgonya, kukorica, garantáltan gluténmentes(!) zab, szója, köles, hajdina, quinoa, amaránt, szezámmag, guar, cirok, teff, lupin, sárgaborsó, agar-agar, xantángumi, szentjánoskenyérfa-magliszt, lupinus liszt, manióka, tápióka és a belőlük készült termékek. Szerencsére napról-napra bővül a termékkínálat, és egyre több olyan „mentes” élelmiszer kapható, melyek segítségével az érintettek is változatossá és ízletessé tudják tenni étrendjüket!

Laktóz- és gluténmentes termékjavaslatok »